Először nagyon kicsi voltam, utána lettem nagyobb. Akkor jöttek a kommunisták, és államosították a lepkegyűjteményemet. Nem is az én gyűjteményem volt, mert mindig utáltam azokat a lényeket, amelyek repülni tudnak. Náluk már csak azokat utáltam jobban, amelyeknek van ugyan szárnyuk, de nem tudnak repülni. Pulykákat, tyúkokat, libákat. Ezek nagyon csúnyán meg tudtak csípni.
A föld alatt lakó lényeket sem szerettem, bár velük nem volt semmi bajom. A halottakat például kifejezetten kedveltem. A föld színén lakó lények közül az élő embereket gyűlöltem meg a legjobban. Büdös lábbal járkálnak, és büdös szájjal beszélnek. A lelkükre hivatkoznak, ami csak egy büdös pocsolya valahol a büdös hónaljuk közelében.
Nagyon tudom gyűlölni ezeket az embereket, amiért átkeltek az Alpokon, az óceánokon, teleszarták a sivatagot, majd kitűztek egy zihertűt a holdra, hogy ezentúl nem bádogból van homloklebenyük, hanem puha vattacukorból, ami eloszlik a reggeli emlékezetvesztésben.
Bár ez hazugság, mert reggel mindig tudom, hogy ki vagyok. Először egy kérdőjel alakú gombafelhőt pillantok meg ilyenkor, amelytől viszketni kezd a fogam, a herpeszem, a szívcsakrám, és utána rögtön meghallok valami housetechno-szerű szakállszaggatást, amit az oroszok művelnek Ázsiában, hogy előimádkozzák az olajat a sivatagi jégpáncél alól.
Különlegesen kiképzett, a csecsen bevetéseken edzett hadosztályokat vezényelnek oda, hogy szóra bírják a vak arab disznópásztort, aki a sivatagban felejtett keselyűszarból próbálja megjósolni, hogy iható lesz-e a jövő évszázad forrásvize, vagy a holdból kell idevezetni a szárnyatlan kerubok ürülékét. Sajnos nem sok jót jósolnak az arab látnokok, akikről hamarosan kiderül, hogy a gombafelhő az otthonuk, ahol ezer nemzedéken át vizeletben áztatták hetedik érzéküket.
Sajnos megint nem sikerült ép elméket is megnyugtató magyarázatot találni arra, hogy miért nem magyar az egész világ. Miért nincs Trianon-bánatból a New York-i tőzsdezsidók kokainszelencéje, és mi lesz, ha a savas szarlavina nemcsak a románokat meg a szlovákokat temeti maga alá, hanem székely motívumokkal gazdagon megfaragott bölcsőket is, amelyekben ott ring a magyar miniszterelnök bábszínházának minden nyomorultja, akikből nagyon puha vattacukrot lehet majd szarni.
